Május hónap szimbolikája

Ceruza végre fogtuk a témát, végre ceruzát foghattunk a témához. Nem kevésbé összetett és személyesebb témát rajzolt körül az Önismeret tavaszi alkotással csoport harmadik alkalmán, mint a szerelem, termékenység. A harmadik alkalomra május elején került sor, így a csoport már ennek a hónapnak a dinamikájára hangolódva alkotott. 

Gondolatok Horváth Molnár Anditól, a csoportot vezető pszichológustól május hónap szimbolikájáról "a férfi és női minőség egyidejűleg van jelen ebben a hónapban. Ég és föld éli nászát, a termékenység ideje ez – a természet fejlődik, élettel teli, az anyagi világ kiteljesedik. A szerelem időszaka ez, amely az ember számára a teljesség elérését, az önmagává válást jelenti. A másik emberrel való egység elvezet önmagunkhoz. Az önmagunkban élő férfi vagy női részre ismerünk rá a másikban eljutva ezáltal önmagunkhoz. A szerelem, a művész alkotáshoz hasonlóan minden pszichés funkciót mozgásba hoz – megérintődik a test, a lélek és a szellem. Megjelenhet az önmagunk elvesztésétől, az önfeladástól való félelem a szerelemben. Azonban éppen azáltal juthatunk közel önmagunkhoz, ha valamit fel tudunk adni magunkból."

Május meghatározó eleme a föld elem, vagyis az anyagi világgal való kapcsolat, a befogadás, az érzékszerveinkkel való megtapasztalás. A harmadik csoporttalálkozás alkalmával éppen ezért részletes rajzot készítettek a csoporttagok, ahol megerősíthették megfigyelőképességüket, valamint agyaggal is dolgoztak, ami pedig az anyagi világgal való kapcsolat megtalálásában segít. 

A házifeladatok megosztása

Mandala

A kör a legmegnyugtatóbb
és legteljesebb forma,
a teljesség szimbóluma.

A pszichológiában elsőként C. G. Jung kezdte el használni a mandalát. Megfigyelte, hogyha az egyéni életünkben a belső biztonság megrendül, megjelenik valamilyen formában a kör (álomban, rajzban). Ha a megszokott rend megbomlik, ösztönös körrajzolás jelenik meg. Véleménye szerint a kör, a mandala a stabilizálódás eszköze, kompenzálás-öngyógyítás. A mandalát a személyiség tükrének tartja az adott élethelyzetben, adott pillanatban.

Ha valaki egy középpont köré rajzol, akkor a mély-énnel, mély maggal kerül kapcsolatba. A lélektan szerint az ember útja az individualizáció, tehát a belső mély magunk lehetőségének kibontása, amivel születünk- annak kibontása. Ehhez szükséges egy kapcsolat, eszköz, ami lehet maga az alkotás, a mandalarajz. A mandala rajzolásakor a belső energiaforással lépünk kapcsolatba, kifejezésre kerül pillanatnyi állapotunk, és ilyen módon a mandalarajzunk egy belső üzenet önmagunkról. Fontos tudni, hogy állandó változásban vagyunk, így minden  rajz mindig újat hoz. 

Jung megfigyelései a mandalában:

• a négyesség alapdolog: a négy vagy annak többszörösei jelennek meg minden mandalában valamilyen formában - felosztása, megjelenő motívumok száma stb.
• a kör és a négyzet együttes megjelenése, 
• gyakori a világ, kerék forma,
• középpontban általában a Nap vagy csillag áll, ,
• gyakran megjelenik rajta a szem,
• mandala középpontja körül tekeredő kígyó, spirál, 
• forgás érzékelése. 

A mandala lehetőséget teremt áramlásra tudat és tudattalan között, Felismerések születhetnek, spontán tartalmak kerülnek felszínre, amik másként nem jönnek elő. A mandalák a fantázia szabad teremtményei, és nagy hatással vannak az önmagunk, rejtett tudattalanunk megismerésében, az eddig elnyomott személyiségrészek fejlődésnek indulnak általa. Befelé irányuló tekintetünkket hangosítja fel azáltal, hogy először érthetetlenül, de nekikeztünk a rajzolásnak, untána a részletekbe veszünk: tudatosodás, érthetővé válás folyamara indul el. 

Többet a témáról C. G. Jung Mandala című könyvében lehet olvasni.